Koch Mónika Rita
pszichológus, mediátor

Amennyiben a felek nem biztosak benne, hogy válni akarnak, vagy hogy a válási mediáció lenne a célravezető beavatkozás az esetükben, akkor kérjenek először egy párkonzultációs időpontot, ehhez csak egy telefonos időpontegyeztetés szükséges (és az óradíja is a fele a mediációénak). 

Hivatalos eljárás önkéntes megkeresés esetén:

1. lépés: A felek megegyeznek, hogy közvetítőhöz fordulnak.
A törvény arra is módot ad, hogy az egyik fél megkeresésére a mediátor közreműködjön abban, hogy a többi fél is csatlakozzon, én mégis jobbnak tartom, ha a felek már együtt keresik meg a mediátort, mert így még a látszata sem merülhet fel a mediátor pártosságának vagy elfogultságának. 

2. lépés: Felkérésüket külön-külön (e-mailben) megküldik a közvetítőnek, megnevezve a feleket, a vita tárgyát, és nyilatkoznak, hogy azt közös megegyezésük alapján közvetítői eljárás keretében kívánják megoldani.

3. lépés: A közvetítő 8 napon belül nyilatkozik a felkérés elfogadásáról vagy elutasításáról, és értesíti a feleket az első mediáció, vagy az előkészítő beszélgetések lehetséges időpontjairól (ez utóbbit akkor célszerű igénybe venni, ha a felek között nagy az érzelmi feszültség, és úgy érzik, ez nehezíte
né az eredményes tárgyalást).

4. lépés: Az első közös találkozás alkalmával a mediátor még egyszer ismerteti a mediáció szabályait és a keretszerződést. Egyetértés és elfogadás esetén ezt mindkét fél és a mediátor is aláírja, ezzel hivatalosan is megkezdődik a mediáció.

5. lépés: A végigtárgyalt témákban született megállapodást írásba foglalom, azt mindhárman aláírjuk, ezt a megállapodást lehet beadni a bíróságra a válóperhez.

Amennyiben nem csak a szülői felügyelettel, közös lakás használattal kapcsolatos pontokat tartalmaz a megállapodás, hanem vagyonmegosztásról is szól, akkor az ezzel kapcsolatos pontokat egy ügyvédnél vagyonjogi szerződésbe kell foglaltatni, ezeket nem kell benyújtani a válóperhez (már nem is tárgyalható válóperben).
Tehát vagyonmegosztás esetén végül szükség lesz egy ügyvéd közreműködésére, aki mindkét fél megbízásából akár a bontóper intézésében is segíthet.


Kötelező bírósági-hatósági elrendeléskor: 

Szülői felügyelet, szülő-gyerek kapcsolattartási ügyekben kötelező elrendelés esetén speciális eljárásrend van érvényben, rövidebbek a határidők, alacsonyabbak a költségek és igazolási kötelezettség áll fenn.
2002. évi LV. tv.IV/B fejezet: Peres eljárásban a feleknek csatolniuk kell a bíró erről szóló határozatát is az írásbeli felkéréshez.
Folyamatban lévő gyámhatósági eljárásban a gyámhivatal kéri fel írásban a mediátort akkor is, ha a közvetítést a szülők kezdeményezik. 149/1997 Korm. rendelet, 30/A-30/D. §
A mediáció idejére a bíróság vagy más hatóság felfüggeszti a saját eljárását (maximum 2+2 hónapra).

A mediátornak általános titoktartási kötelezettsége van, kivéve, ha a gyermek súlyos veszélyeztetését tapasztalja.

Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, akkor az esetleges későbbi jogvitákban ők sem hivatkozhatnak a mediációs tárgyalásokon elhangzottakra.